coaching, önfejlesztő történet

Coaching tanmese a virágról

Most a karantén idején sokan fordulnak a kertészkedés felé, ha tehetik. Balkon vagy kert egyre megy, ugyanúgy kikapcsol és feltölt mindkettő kertészkedési forma. Több riportot, cikket is olvastam már a témában, ahol kifejtik mennyire jó látni, ahogy fejlődik az a növény, amit elültetnek. Családoknál ez egy jó közös program is lehet. Jó hatással van a zöld szín és a földdel-növényekkel való foglalkozás a kedélyállapotunkra.

Írtam már korábban én is kertészkedés témában (Gyomlálás kertben-fejben), arról hogy milyen gondolatokat, meditatív állapotot csalhat elő belőlünk ez a fajta munka. Azóta is újra-és újra lebilincsel a kerti munka szimbólumaiban rejlő lehetőség. Egy tanmese szerű történetet is írtam. Reményeim szerint előhív majd olyan hasznos gondolatokat belőled, amelyekkel építkezhetsz a jövőben. Olvasd el, akár többször is és figyelj arra, mire rezonálsz. Jó, ha ezeket a gondolatokat rögzíted, mert érdekes lehet majd visszaolvasni őket. De mindent tégy úgy, ahogy neked a legmegfelelőbb!

A tanmese

Ma a kezem közé került egy cserepes virág, amely nemrég még csodálatosan dús, sárga virágokban pompázott, de most tele volt elszáradt szárakkal. Ezek az elszáradt részek a bokor alján voltak. A virág felül tele volt friss hajtásokkal. Úgy gondoltam, hogy megtisztítom a növényt a régi hajtásoktól. Mivel ezeket a részeket nehéz volt elérnem, ezért picit küzdenem kellett, hogy elérjem az élettelen ágakat. Mivel a virág szép dús volt, sok ággal, hajtással, ezért arra is figyelnem kellett, hogy véletlenül ne vágjak el új, zöld hajtást is az szárazakkal együtt.

Amint elkezdtem levágni a régi, élettelen részeit a virágnak, egyre átláthatóbb lett a növény. Egyre tisztábban látszott, hol vannak az eltávolítandó ágak és hol vannak azok, amiket meg kell tartani és tovább kell ápolni, gondozni. Megfigyeltem, hogy voltak olyan régi hajtások, amelyeket egy az egyben ki lehetett húzni a földből, mert a gyökeréig elkorhadt, de voltak olyanok is amelyekről új hajtások fakadtak, harsogó, üde zöldben. Ezeknél elég volt, ha visszametszettem. Reményeim szerint ezekből is hamarosan új élet fakad majd.

Miközben ezt a mini-flow kertészkedést végeztem, azon töprengtem, hogy az életemben is vannak ilyen elszáradt részek. Van, ami már teljesen használhatatlan, tövéig elkorhadt és van olyan, ami az alapja lett egy-egy új hajtásnak. Van, amit ki kell vágni és van, amit meg kell tartani. Amíg nem kezdek hozzá, addig nehezen látni hol bújtak el az elkorhadt szárak. De ha elkezdődik a tisztogatás, minden egyre jobban láthatóvá lesz.

A régi elmúlik, az új pompázik…

Fejezd be a mondatokat:

Úgy látom, hogy az én életemben most a következő elszáradt hajtások vannak:

A friss, új, üde, élettel teli hajtásaim pedig ezek:

Szerintem úgy tudom megtisztítani magam a régi, elszáradt részektől, ha…

Ha elképzelem magam, telve zöld hajtásokkal, virágokkal, akkor ilyennek látom…

Tags: No tags

Ide írhatod a hozzászólásodat:

Töltsd ki kérlek a csillaggal jelzett helyeket! *