időgazdalkodas_GTD

Az időmenedzselés 3 új varázsbetűje: GTD

Szívből ajánlom neked ezt a módszert, ha küzdelmed van az időhiánnyal a túl sok feladattal. A szerző, David Allan, rögtön a könyv (Hatékonyságnövelés stresszmentesen) elején tisztázza, hogy ezzel a módszerrel nem az időt tudjuk hatékonyabban strukturálni, hanem a feladatokat. Egy másfajta szemléletet mutat meg, amely az élet minden területén alkalmazható és hatékony. Getting Things Done! vagyis Intézz el mindent! Azáltal, hogy a körülöttünk lévő dolgokat más módszerrel működtetjük, egy olyan állapotba jutunk el, amelyet víztükörszerű, zen állapotnak nevez, és ennek hatására leszünk képesek jobb döntéseket hozni életünk minden pillanatában.

A könyv nagyon élvezetes olvasmány. Meggyőző a folyamat mentális oldalának a bemutatása. Számomra ez fontos tényező. Így lehet érteni az okokat és a hatását is. Ezt a mentális megkönnyebbülést, amit a szerző említ én is átéltem, ha kiírtam a fejemből a tennivalókat. Megfigyeltem, hogy az ilyen papírra kivetés után sohasem tűnt olyan bonyolultnak vagy nehéznek az adott helyzet, projekt, mint előtte. Azóta ezt elneveztem „GTD-érzésnek.” 🙂

Az elme “konmarizása” A módszer pszichológiai háttere

(konmarizás: Marie Kondo módszerének magyarosítása)


Ha az életünkhöz, munkánkhoz szükséges önszervezési folyamatokat teljes egészében irányításunk alatt tudjuk tartani, akkor mentális terünk tiszta lesz, így nem terheli semmi az elménket és több energia, kapacitás marad a kreatívitásunknak. Erről a mentális állapotról és annak eléréséről más szakkönyvek is írnak. Főleg sportolók élik át ezt az érzést. Ehhez kapcsolódik Csíkszentmihályi Mihály elmélete is a flow állapotról. Ezzel kapcsolatban nagyon jó Allan megállapítása, hogy ezt az állapotot el tudjuk érni, de a nehézség sokszor az, hogy benne maradjunk.

Különbség van aközött, hogy gondolunk valamire-ez foglalja le az elménket hiábavalóan-vagy gondolkodunk róla. Ez a tevékenység irányába visz el bennünket, így megadva a lehetőséget arra, hogy az ügyet megoldjuk és ezáltal a fejünkből kivessük a róla való gondolkodást. Éppen ezért fontos, hogy ha valami foglalkoztat bennünket, akkor határozzuk meg, mit szeretnénk vele tenni PONTOSAN! Ha ezt megtesszük, akkor már irányításunk alá tudjuk vonni.Erőforrásaink korlátozottak, a feladatainkat menedzselve viszont hatékonyabbá válhatunk.

„Elménk azonban –akárcsak a monitor-nem tárolóhely, hanem fókuszálóeszköz….befejezetlen dolgaink agyunk rövid távú memóriájában kapnak helyet. De a RAM-hoz hasonlóan, elménk kapacitása is korlátozott. Nagy hatékonysággal tud működni, de csak meghatározott mennyiségű adatot tud tárolni.”(Allen, 2015, 55.)

Lépések

A GTD módszer első lépése a rögzítés, amikor is mindent, ami foglalkoztat, zavar, leköti a figyelmünket, kiírjuk egy lapra, ha tárgyról van szó, akkor pedig oda hordjuk a „bejövő irattartóba”. Ez az a hely, ahol elkezdjük az adatok, információk feldolgozását. A következő fázis a tisztázás, amikor eldöntjük, hogy van-e teendőnk a dologgal, vagy nincs. Nekem személy szerint ezzel a fázissal volt a legtöbb gondom, a folyamat elején. Újra és újra át kellett olvasnom az idevágó fejezeteket, megnézni a folyamatábrát. Másképp álltam idáig az elintézendő dolgokhoz. Ha valami túl nagy falatnak tűnt, akkor halogattam. Az apró-cseprő ügyeket pedig nem logikusan, rendszerezve végeztem el, hanem hangulat alapján.

Ha ezen fázison túljutunk, akkor jöhet a rendszerezés, amely megint egy nehéz lépés. Allan szerint az a rendszer, ahogyan iratainkat, referencianyagainkat tároljuk legyen rugalmas és igazodjon aktuális életünkhöz, munkánkhoz. Később bármikor megváltoztatható, átszabható. A GTD módszer következő eleme a reflektálás, az anyagaink rendszeres áttekintése és végül a cselekvés, amelyre a módszert elsajátítva egyre több energiánk marad.

A módszert a saját életemben teszteltem-tesztelem. A következő blogban megírom a személyes tapasztalataimat.

Ide írhatod a hozzászólásodat:

Töltsd ki kérlek a csillaggal jelzett helyeket! *